Ha éhező gyerekekről van szó, sokan egyből afrikai gyerekekre gondolnak. Sajnos, egyáltalán nem kell messzire menni ahhoz, hogy közvetlenül szembesüljünk a problémával. Van olyan budapesti iskola, ahol azért hozták előrébb a tízórai időpontját, hogy a gyerekeknek ne korgó gyomorral kelljen az órákon ülniük. Az intézkedés hátterében az áll, hogy sok szülő éhesen ereszti útnak a csemetéjét, mert egész egyszerűen nem tud neki reggelit adni. Vidéken még nagyobb a baj: az ország keleti részét és a Dunántúlt kiemelten sújtja a probléma. Az Ormánsághoz hasonló, munkanélküliséggel sújtott térségekben szinte mindennapos jelenség, hogy a családoknak nincs mit enniük.
Azoknak a gyerekeknek, akik ilyen körülmények között nőnek fel, elsőre a tészta, a rizibizi jut eszükbe, amikor azt kérdezik tőlük, hogy mit szeretnének enni. Sokan közülük még soha nem ettek rántott húst, de a húsleves és a többi elegendő kalória- és tápanyagbevitelt biztosító étel is csak ritkán kerül az asztalra. Egy fejlődésben lévő szervezet számára különösen fontos a napi legalább 2000 kalória bevitele - sokan ennek még a töredékét sem tudják magukhoz venni.
Szociológusok szerint ma Magyarországon a népesség 12-13%-a, a gyerekek mintegy ötöde számít szegénynek. Az Európai Unióban használatos szegénységi küszöb alapján megállapított adatból következik, hogy hazánkban megdöbbentően magas a nyomorban élő, éhező gyermekek száma. Becslések szerint 20-25 ezren rendszeresen éheznek, és körülbelül 120 ezerre tehető az alultáplált, elégtelenül étkező gyermekek száma.
A gyermekétkeztetésre fordított pénz végül nem változott, az igények azonban annál inkább. Egyre több olyan család van ugyanis, ahol eddig nem jelentett problémát a meleg étel, de a drasztikus mértékben megnövekedett munkanélküliség és a bedőlt lakáshitelek azokat is a kilátástalanság szélére sodorták, akik eddig nem találkoztak az éhezés fogalmával.
A hétvégék és a nyári szünet a nélkülöző gyermekek számára felhőtlen szabadság helyett a koplalás időszakát hozza. Bár számukra segítség lehet az önkormányzatoknál igényelhető nyári gyermekétkeztetési támogatás, ennek kerete igen szűkös. Így aztán a különböző alapítványok, civil szervezetek szerepe egyre inkább felértékelődik, akiknek adományai gyakran életmentőek - legalábbis a gyerekek egy része számára.
Szociológusok szerint ma Magyarországon a népesség 12-13%-a, a gyerekek mintegy ötöde számít szegénynek. Az Európai Unióban használatos szegénységi küszöb alapján megállapított adatból következik, hogy hazánkban megdöbbentően magas a nyomorban élő, éhező gyermekek száma. Becslések szerint 20-25 ezren rendszeresen éheznek, és körülbelül 120 ezerre tehető az alultáplált, elégtelenül étkező gyermekek száma.
A gyermekétkeztetésre fordított pénz végül nem változott, az igények azonban annál inkább. Egyre több olyan család van ugyanis, ahol eddig nem jelentett problémát a meleg étel, de a drasztikus mértékben megnövekedett munkanélküliség és a bedőlt lakáshitelek azokat is a kilátástalanság szélére sodorták, akik eddig nem találkoztak az éhezés fogalmával.
A hétvégék és a nyári szünet a nélkülöző gyermekek számára felhőtlen szabadság helyett a koplalás időszakát hozza. Bár számukra segítség lehet az önkormányzatoknál igényelhető nyári gyermekétkeztetési támogatás, ennek kerete igen szűkös. Így aztán a különböző alapítványok, civil szervezetek szerepe egyre inkább felértékelődik, akiknek adományai gyakran életmentőek - legalábbis a gyerekek egy része számára.
Alapítványunk megkapta a Pest Megyei Bíróságtól a nyilvántartásba vevő végzést, mely október 30-val jogerőre emelkedett (Pest Megyei Bíróság 4.Pk.60.403/2011/2.).
VálaszTörlésMinden kedves olvasó, aki szeretne segíteni, küldhet pénzt vagy a PayPal-ra a csillagsugar.alapitvany@gmail.com felhasználónévre, vagy székhelyünk címére sárga csekken:
2315. Szigethalom, Fiumei utca 205. 8. ép. 4.
(Kérem feltüntetni az alapító (Horváth Balázs) és az alapítvány nevét!
Minden segítséget szívből megköszönünk az éhező gyermekek nevében!